Mit üzen a szellemvilág?

Lilla King látnok-jósnő sokszor átéli azokat a kínos pillanatokat, amikor látja a kliens sorsának jövőbeni alakulását, de tudja: azon már nem lehet változtatni, nagy valószínűséggel be fog következni mindaz, aminek szükségszerűen meg kell történnie.

- Annyit tehetünk, hogy finomítunk a dolgokon, már amennyire tudunk – mondja. – Az a helyzet ugyanis, hogy csak ennyire vagyunk képesek. Rendszeresen előfordul velem, hogy olyasminek a lehetőségét látom, amitől magam is elszomorodom, ugyanakkor rajtam a sor, hogy az érintettet és hozzátartozóit is nyugtassam. Legutóbb például egy biciklis baleset rajzolódott ki előttem, s tudtam, mert láttam, hogy tragikus lesz a következménye.

- Hogyan fogadják az ilyen információkat?

- Természetesen rosszul. Elmondom, hogy ha bekövetkezik mindaz, ami látszik, akkor miként lehet a helyzethez képest a leginkább megnyugodni.

- És hogyan?

- A szellemvilágtól kérhetünk segítséget, és ha őszintén kérünk, kapunk is. Általában azt szoktam tanácsolni, kérjen a hozzátartozó álmot, amelynek során találkozhat, kommunikálhat azzal a szerettével, aki létformát változtatott.

- Ha már az álomnál tartunk, sokan számolnak be olyan álombéli tapasztalásokról,amelyek valóságosnak tűntek, s később be is követeztek. Mi ez a jelenség?

- Az álmoknak is több formája, fajtája van. Amiről ön beszél, az a profetikus álmodás tipikus esete. Álomtevékenységünk során a szellemvilággal kerülhetünk kapcsolatba, s pontos információkat szerezhetünk onnan. Ezek a látott, megálmodott események később rendszerint be is következnek. Ezen kívül léteznek irányított és közönséges álmok is.

- A bekövetkező tragikus események ezek szerint nem a véletlen művei?

- Nem, mielőtt leszületünk a Földre, vagyis lelkünk testet kap, döntési lehetőségünk van földi sorsunk felől. Másképpen úgy is mondhatnám, ismerjük és elfogadjuk az élettervünket, amit itt teljesítenünk kell.

- Mindenki láthat profetikus álmot?

- Természetesen, bár sokan elhessegetik maguktól az álmot, vagy nem emlékeznek rá reggel. Pedig érdemes figyelni az ilyesmire. Az egyik kliensem például azt álmodta, hogy hozzátartozója iszonyúan besárgul, s valóban, a férje nagy hirtelenséggel hunyt el májproblémákban. A másiknak a valóságban a férje dobta el az életét, búcsúlevél nélkül. Szóltam a nőnek, hogy kérjen álmot, amelynek során a férj elmondta, boldogtalan volt a házasságban. Sajnos a hölgy azóta is szidja az embert, aki emiatt nem tud a fénybe menni, hanem a szelleme itt bolyong közöttünk.

- A figyelmeztető információk is odaátról jönnek?

- Igen, például egy édesanya azzal keresett meg, hogy felnőtt fia eltűnt. Én azt láttam, hogy egy fiatal férfi rácsok mögött van valahol egy másik országban. Kértem az anyát, hogy irányítsa az éjszakai álmát, s ő is meglátta a gyermekét rácsok mögött. A külügyi tárca visszaigazolta mindazt, amit láttunk.

- Mindig megmondja a kliensének, mikor számíthat halálra?

- Nem mindig, hanem soha. A halálpontot ki lehet ugyan számítani a számmisztika segítségével, de még a sajátomat sem számolom ki. Minek?

- Létezik-e olyan, hogy egy jóslat azért válik valósággá, mert az illető túlságosan beleéli magát?

- Hogyne. Ismerek olyan embert, aki egy másik jóstól azt a tájékoztatást kapta, hogy két nap múlva halál vár rá. A nő hazament, lefeküdt, s nem is kelt föl többé. A tudatunk gyakorlatilag mindenre képes.

N. E.

 

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vissza a címlapra